Az Óperenciás Burgeren is túl: gyorsétterem-láncok az USA-ban
Az USA-ban hatalmas hagyománya van a különböző gyorséttermeknek, illetve drive thru éttermeknek (olyan helyek, mint az autós Meki), a mindennapi élet szerves részeit képezik. Míg nálunk a McDonald’s, Burger King, KFC hármas ismert, itt tucatnyi lánc dübörög. Mindenkinek megvan persze a személyes kedvence. Habár nem teljesen homogén dologról beszélünk, ugyanis megkülönböztethetünk különböző kategóriákat: Fast Food (ez a klasszikus értelemben vett gyorsétterem, mint a McDonald’s), Fast Casual (ez is jellemzően gyors, de kicsit fenszibb és egészségesebb látszatot kelt, mint a mostanában nagyon felkapott Chipotle például) és Casual Dining (ezek jellemzően beülős helyek, kiszolgálással, picit hosszabb várakozási idővel, de hasonló ételekkel, mint például a Cheesecake Factory). Érdekes, hogy míg otthon a Meki (bár közel sem számít egészségesnek), egyáltalán nem olcsó és nincs rossz minőségű kajaként számon tartva, itt a gyorséttermek legalja. A McDonald’s árai szinte semmivel nem magasabbak az otthoniaknál (sőt, sok minden még olcsóbb is…), amik így az itteni árszínvonal mellett rendkívül alacsonynak számítanak, és így nagyban hozzájárulnak a McDonald’s-ról mostanra kialakult negatív percepcióhoz. Az egykor dübörgő cég egyébként lejtőn is van, hiszen egyre több fogyasztó próbál egészségesebb alternatívák után nézni.
Amit még érdemes megjegyezni az az, hogy mivel egy hatalmas országról van szó, sok lánc csak bizonyos régiókban van jelen (mint például az In-N-Out a Nyugati-parton, vagy a Shake-Shack a Keleti-parton, de róluk majd később), így sokan be vannak sózva, ha egy-egy utazás során kipróbálhatnak egy aktuálisan felkapott láncot.
Forrás: Wikimédia
Lássunk pár dolgot, ami az amerikai gyorséttermek nagy többségéről elmondható. Általánosságban igaz, hogy nem kell fizetni a ketchupért és társaiért. Általában kis műanyag dobozba adagolhatjuk magunknak a szószokat, vagy csak simán kérni kell a pultnál. Szintén elmondható, hogy valamilyen ital vásárlása esetén a poharak szinte mindig korlátlanul utántölthetőek a tömérdeknyi üdítő valamelyikével. Ami még hatalmas pozitívum otthonhoz képest, hogy egyik helyen sincs abból semmilyen probléma, kellemetlenség vagy kínos pillanat, ha nem szeretnénk italért fizetni: bárhol szívesen hoznak nekünk egy pohár tisztított jeges vizet, vagy egy (a megkülönböztetés miatt az átlagostól eltérő) üres poharat, hogy megtölthessük vízzel az automatánál.
Amihez viszont hozzá kell szokni, hogy a feltüntetett árakhoz szinte soha nincs hozzáadva az ÁFA, ami kb. 7-10% pluszt jelent. A kiszolgálós helyeken pedig számolni kell a borravalóval, aminek itt hatalmas kultúrája van, hiszen sok pincér konkrétan csak ezen keres. A minimum összeg általában a számla 15%-a, de sokszor 20-25%-ot is adnak az emberek. A százalékos javasolt összeget minden blokk végén feltüntetik.
A következő hetekben igyekszünk, a kint tanuló Vincus jóvoltából, minél több láncot bemutatni nektek a Meki, KFC, és BK triumvirátusán túl.